Magyarországon a napelemes rendszerekkel kapcsolatos elszámolási módok közötti különbséget leginkább a szaldó elszámolás és a bruttó elszámolás közötti eltérések mutatják meg. Ezek az elszámolási módszerek azt szabályozzák, hogy a napelemes rendszer tulajdonosai hogyan kapnak kreditet vagy fizetést a hálózatba visszatáplált, nem felhasznált napelemes energia után.

Szaldó Elszámolás

A szaldó elszámolásnál a fogyasztott és a hálózatba visszatáplált energia közötti különbséget számolják el egy adott időszakban, például havonta. Ha több energiát termelsz, mint amennyit fogyasztasz, a felesleg kreditté alakul, amit a későbbi számláidon jóváírnak. Ez azt jelenti, hogy csak a nettó energiafogyasztásodat kell kifizetned. Ha egy adott időszakban több energiát fogyasztasz, mint amennyit termelsz, akkor a számládon szereplő összeg az általad a hálózatból felvett többletenergia költségét fogja tükrözni. A szaldó elszámolás rendszerint kedvezőbb a napelemes rendszer tulajdonosok számára, mivel lehetőséget biztosít az összegyűjtött kreditek későbbi felhasználására.


Havi Szaldó Elszámolás

A havi szaldó elszámolásnál a felhasználó minden hónapban elszámolja az energiaszolgáltatóval a termelt és felhasznált energia különbségét.

    • Előnyök:
      • Gyors megtérülés: Ha egy hónapban több energiát termelünk, mint amennyit fogyasztunk, a túltermelt energia értékét levonják a következő havi számlánkból. Ez segít gyorsabban csökkenteni a villamosenergia-számlát.
      • Havi költségcsökkentés: Különösen hasznos azokban a hónapokban, amikor magasabb a termelés, például tavasszal és nyáron, így közvetlenül csökkenti a következő hónapok villanyszámláját.
    • Hátrányok:
      • Nincs hosszú távú kiegyenlítés: A rosszabb termelésű hónapok, például a téli időszak, nem profitálnak a jobb hónapok túltermeléséből, mivel minden hónap külön-külön kerül elszámolásra.
      • Energia „elvesztése”: Ha egy hónapban jelentős a túltermelés, és a következő hónapban kevesebb az energiaigény, az előző hónap túltermelése nem használható fel teljes mértékben.

Éves Szaldó Elszámolás

Az éves szaldó elszámolásnál az energiaszolgáltató az egész évben felhasznált és termelt energia mérlegét egy év végén számolja el.

    • Előnyök:
      • Éves kiegyenlítés: Lehetővé teszi, hogy az év során felhalmozott túltermelt energia krediteket az alacsonyabb termelésű hónapokban, például télen felhasználjuk, így az egész évre kiegyensúlyozottabbá válik a villanyszámla.
      • Jobb energiahasznosítás: Az év során a túltermelt energia nem „vész kárba”, hanem hozzájárul a következő hónapok, sőt akár a téli hónapok energiaigényének kielégítéséhez.
    • Hátrányok:
      • Elszámolás késleltetése: Az év végi elszámolás miatt hosszabb időbe telik, mire a túltermelésből származó megtakarítások megjelennek a számlán, ami befolyásolhatja a rövid távú pénzügyi tervezést.
      • Komplex számítások: Az éves elszámolás bonyolultabb lehet a felhasználók számára, különösen, ha próbálják előre jelezni a villamosenergia-számlájukat és a napelemes rendszerük megtérülését.

Összességében, a havi szaldó elszámolás jobban alkalmazkodik a rövid távú energiaigényekhez és megtakarításokhoz, míg az éves elszámolás egy kiegyensúlyozottabb,de hosszabb távú megközelítést kínál, ami lehetővé teszi a túltermelt energia éves szintű kiegyenlítését. A választás során fontos mérlegelni a saját energiafogyasztási szokásokat, a napelemes rendszer termelési mintáit, és a pénzügyi tervezési preferenciákat.

A magyarországi felhasználók számára az éves szaldó elszámolás jelentheti a legnagyobb megtakarítást, különösen azokban az esetekben, ha a napelemes rendszer jelentős túltermelést realizál a nyári hónapokban, amit aztán a téli, alacsonyabb termelésű hónapokban használhatnak fel. Ez a módszer különösen előnyös lehet azok számára, akik szeretnék maximalizálni napelemes beruházásuk megtérülését, és készek a megtakarítások éves szintű realizálására várni.

Azonban, ha a cél a lehető leggyorsabb megtérülés és a havi költségek minél nagyobb mértékű csökkentése, akkor a havi szaldó elszámolás lehet vonzóbb opció. Ez különösen azok számára előnyös, akiknek fontos a havi szintű költségvetés-tervezés, és szeretnék azonnal látni a napelemes rendszerük által generált megtakarításokat.

Mindkét elszámolási módnak megvannak tehát a maga előnyei és hátrányai, és a döntés sok esetben a felhasználó egyéni körülményeitől és preferenciáitól függ. Ajánlott tájékozódni az aktuális energetikai szabályozásokról és támogatásokról is, mivel ezek befolyásolhatják, hogy melyik elszámolási mód a legelőnyösebb egy adott helyzetben.


Bruttó elszámolás lényege

  1. Külön elszámolás termelésre és fogyasztásra: A bruttó elszámolásban a háztartás által megtermelt és hálózatba betáplált, valamint a hálózatból vételezett villamos energia külön-külön kerül elszámolásra.
  2. Megtermelt energia díja: A hálózatba betáplált energiát a szolgáltató piaci áron vagy egy előre meghatározott, szerződésben rögzített áron veszi át a termelőtől (háztartástól).
  3. Fogyasztott energia díja: A háztartás által fogyasztott energiát a háztartás a szolgáltató által meghatározott tarifán vásárolja meg, ami jellemzően magasabb, mint a hálózatba betáplált energia átvételi ára.

Előnyök és hátrányok

Előnyök:

  • Egyszerűbb nyomon követés: A bruttó elszámolás világos és egyszerű, mivel külön van kezelve a megtermelt és a fogyasztott energia mennyisége.
  • Piaci ösztönzők: Ösztönzi a háztartásokat, hogy optimalizálják saját fogyasztásukat és energiatárolási megoldásokat alkalmazzanak.

Hátrányok:

  • Anyagi hátrány: Mivel a hálózatból vételezett energia ára általában magasabb, mint a hálózatba betáplált energia átvételi ára, a háztartások pénzügyileg kedvezőtlenebb helyzetbe kerülhetnek a nettó elszámoláshoz képest, ahol a kettő közötti különbséget csak a nettó értékben fizetik.